Interjúban reagált a vádakra a Magyarországon politikai menedékjogot kapott lengyel politikus (VIDEÓ)
Marcin Romanowski a wPolsce24-nek adott interjújában leszögezte, a lengyel Igazságügyi Alapból származó pénzeket nem sikkasztották el.
A Faktumprojekt idézi a Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski egykori igazságügyi miniszterhelyettest, aki szerint hazájában olyan forgatókönyvet hajtanak végre, amelyet eredetileg Magyarország számára készítettek.
A Magyarországon politikai menedékjogot kért egykori lengyel igazságügyminiszter-helyettes, Marcin Romanowski ügye bejárta a hazai és külföldi sajtót, a lengyel kormányzati propaganda igyekszik a maga szélesebb céljaira felhasználni a magyar döntést. A lengyel baloldal az ideológiai keretezésnek megfelelően megpróbálja úgy beállítani a budapesti döntést, mintha az egyfajta trend volna: Orbán Magyarországa külföldi „politikai bűnözőknek” ad menedéket – írja a Faktumprojekt.
Ezt is ajánljuk a témában
Marcin Romanowski a wPolsce24-nek adott interjújában leszögezte, a lengyel Igazságügyi Alapból származó pénzeket nem sikkasztották el.
Ebben a nemzetközi liberális sajtóban partnerre lelnek, kevés szimbolikusabb epizódja van az ügynek, mint amikor
Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese a hvg360-on megjelent véleménycikkében
bocsátkozik drámai szuperlatívuszokba: „A legújabb kori lengyel történelemben még soha nem működött szervezett bűnbanda az Igazságügyi Minisztériumban. És ha ez nem lenne elég, a bűnbandát a miniszterhelyettes maga irányította”.
A valóság azonban az – fogalmaz a lap –, hogy a magyar kormányzat nem foglalkozik azzal, hogy Marcin Romanowski bűnös vagy nem. Erről, ahogy arra Gulyás Gergely rámutatott, nem tud véleményt formálni a magyar fél, és nem is akar. A lengyel politikus esetében arról van szó, hogy Magyarország – összhangban az Európai Unió minden ide vonatkozó szabályával – politikai menedékjogot biztosít olyasvalakinek, akinek ügyében a pártatlan, politikai befolyástól mentes elbírálás a hazájában nem biztosított minden kétséget kizáróan – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd hozzáfűzte: ez a kockázat ma általánosságban, és az eddigi eljárás alapján a konkrét esetben különösen is fennáll Lengyelországban.
Ezt is ajánljuk a témában
Politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski volt lengyel miniszterhelyettes – erősítette meg lapunknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter, akit az ügy részleteiről is kérdeztünk. Gyorsinterjúnk!
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor politikai igazgatója leszögezte, hogy megéri az igazság oldalára állni, még akkor is, ha kizárnak minket néhány megnyitó ünnepségről.
Ezt is ajánljuk a témában
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
Példa nélküli a magyar lépés, de ilyen a lengyel helyzet is:
a jogállamiság vizsgálatát úgy kellene elvégezni, hogy épp az annak betartásában főszerepet játszó bírói kar legitimitását tépázza tíz éve zajló igazságügyi háború.
A Tusk-kabinet illegitimnek tartja a helyzetet, ami illegitim eszközök bevetését is igazolhatja, az uniós bürokrácia pedig ezúttal nem szeretne jogi szőrszálhasogatásba kezdeni, illetve tagállam belügyeibe beavatkozni.
Rosonczy-Kovács Mihály a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, Lengyelország-szakértő foglalta össze számunkra a legkiugróbb jelenségeket. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a jogállamiság kérdése kapcsán 2024 szeptemberében „harcoló demokráciának” nevezte programját, s kijelentette, a PiS örökségének felszámolása során előfordulhat, hogy követnek el hibákat vagy hozhatnak olyan döntéseket, amelyek nem összeegyeztethetőek a törvényekkel – egyes szakértők szerint…
Mivel a Tusk mögött álló média évek óta rombolja a politikai ellentáborhoz tartozó tisztviselők hitelességét,
a felmerülő jogállamisági fenntartásokra könnyű azt mondani, hogy a csak a „neo-bírók”, és a „beöltözött-bírók” akadékoskodnak. A karakterrombolás tulajdonképpen már a 2015-ös PiS-győzelem óta zajlik, Tuskék kezdettől fogva megkérdőjelezik a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság, azaz a PiS-vezette kormány által kinevezett bírók és alkotmánybírók legitimitását, különösen a 2017-es igazságügyi reform óta, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság megindította Lengyelországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárást, és megtagadták több, Lengyelországnak járó uniós forrás kifizetését. Érdemes megjegyezni: ebben az időszakban éppen Donald Tusk volt az Európai Tanács elnöke.
Ilyen hangulatban a „jogállamiság helyreállításával” kampányoló kormányzat könnyedén tudja félretolni a jogi aggályokat, bármilyen törvénytelen döntés esetén. A közmédia vezetőit egy cégekre vonatkozó szabályozásra hivatkozva váltotta le Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter, annak ellenére, hogy a médiára más szabályok vonatkoznak Lengyelországban. A nyilvánvaló jogsértést még a lengyel Helsinki Emberi Jogi Alapítvány is elítélte.
A kormányfő azzal indokolja a médiapolitikai intézkedéseit, hogy közérdek a közmédia függetlenségének mihamarabbi helyreállítása, és éppen, hogy a PiS-kormányzat médiaügyi intézkedései, intézményi változtatásai kerülték ki a törvényeket.
Hasonlóan zajlott
Darius Barski államügyész leváltása, akivel kapcsolatban azzal érvelt a kormányzat, hogy évekkel ezelőtt szabálytalanul ment el szabadságra,
ezért munkaviszonya már akkor megszűnt. A döntést a Legfelsőbb Bíróság ugyan törvénytelennek nyilvánította, ám a miniszter mégis új államügyészt nevezett ki.
Az aggasztó jelenségekről az Alapjogokért Központ tízes toplistát állított össze.
1. A lengyel hatóságok megalázó és embertelen bánásmódot alkalmaztak egy politikai okokból letartóztatott katolikus pappal, Michał Olszewski atyával szemben.
2. Marcin Romanowski ellenzéki képviselőt jogellenesen letartóztatták a hatóságok, melynek során figyelmen kívül hagyták a mentelmi jogát.
3. Elítéltek és a köztársasági elnöki hivatalba történő jogellenes betörés során letartóztattak két ellenzéki képviselőt, Marcin Kamińskit és Michał Wąsikot, annak ellenére, hogy az államfő korábban kegyelmet adott nekik.
4. A parlament és a kormány szándékosan nem veszi figyelembe az alkotmánybíróság döntéseit, súlyosan megsértve ezzel a hatalommegosztás és a joguralom alapelveit, valamint a lengyel alkotmány rendelkezéseit.
5. Az igazságügyi miniszter több tucat bírósági vezetőt menesztett politikai meggyőződésük miatt, köztük a Varsói Fellebviteli Bíróság elnökét is.
6. Kormányzati kezdeményezésre „függetlenségi és részrehajlás-mentességi” tesztnek tervezik alávetni a bírák egyharmadát, mellyel valójában politikai engedelmességre kívánják őket szorítani.
7. Az igazságügyi miniszter leváltotta Darius Barski államügyészt, akinek eltávolítását a Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek nyilvánította. Ennek ellenére – szintén jogsértő módon – új államügyészt nevezett ki a miniszter.
8. A kormány a rendőrség és magán biztonsági szolgálatok segítségével erőszakkal elfoglalta a közmédiát, és jogsértő módon eltávolította annak vezetőit, majd szintén törvénybe ütköző eljárással nevezett ki új vezetőket.
9. A Szejm súlyos beavatkozást kísérelt meg a Lengyel Központi Bank függetlenségébe azzal, hogy annak elnökét egy „különbíróság” elé kívánta állítani.
10. A rendőrség aránytalan és erőszakos módon lepett fel a gazdatüntetésen, ezzel megsértve a gyülekezési szabadságot.
Ezt is ajánljuk a témában
Embertelen bánásmód és jogsértések a politikai fogvatartottak ellen, félresöpört panaszok és a politikai leszámolás terhe – súlyos jelentés készült arról, mit művelnek Varsóban.
Ilyen körülmények között kért politikai menedékjogot Magyarországon
Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettes, akit 11 bűncselekmény elkövetésével, szervezett bűnözői csoportban való részvétellel és közpénzekkel való visszaéléssel vádolnak.
A gyanú központi állítása szerint Romanowski miniszterhelyettesi posztját kihasználva politikai alapon osztogatta az Igazságügyi Alap támogatásait, s ennek keretében hibás pályázatok utólagos kijavítására adott utasításokat, illetve olyan szervezetek számára engedélyezett kifizetéseket, amelyeknek pályázata nem felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek.
Romanowski egyébként a közelmúltban interjút adott a PolsatNewsnak, s miközben határozottan bírálta a lengyel kormány politikai törekvéseit, úgy fogalmazott: „Lengyelország jelenleg politikai kísérleti terepként szolgál. Egy olyan forgatókönyvet hajtanak végre, amelyet eredetileg Magyarország számára készítettek.”
Nyitóképünkön: Marcin Romanowski, Képernyőfotó